A zenész igen jónak számít a "vendéglátós" iparban, a két énekes lány esetében az igyekezetet lehet díjazni.
Az első pillanattól kezdődően végig rosszul éreztem magam. A recepciónál a bejelentkezés végén tartottunk, csak én voltam a pultnál és a feleségem. Épp egy gyakorlati kérdést tettem föl a szolgálatban lévő fiatalúrnak, amikor egy osztrák házaspár érkezett. A fiatalúr azonnal faképnél hagyott, és hosszú perceket vártam, amíg a korábban megkezdett válaszát folytatta, illetve befejezte. A saját hazámban is másodrendű állampolgárnak éreztem magam...
Miután másnap sem múlt el ez az önérzetemben megsértett állapot, odamentem a recepcióhoz azzal a kéréssel, hogy szeretnék beszélni a hotel igazgatójával. A fiatal hölgy (a tegnapi fiatalember nem volt szolgálatban) látta, hogy valami baj van, azt mondta, hogy ez nem járható út, írjam le mondandómat. Kifejtettem, hogy ilyen nincs, mire elbizonytalanodott, párat odébb lépett, mondván, hogy konzultál egy kollégájával. A kolléga viszont vendéget fogadott, és miután percekig nem jött létre a konzultáció, a hölgy visszajött hozzám (5-6 lépésnyi volt a távolság) azzal az alibi szöveggel (hazugsággal), hogy a kolléga is az ő álláspontján van. Látva, hogy nincs kivel beszélnem (sem a recepción, sem az igazgatóval), elhagytam a helyszínt. Pihenni szerettem volna, de nem sikerült... Viszonylag gyakran járok wellnes-ezni a feleségemmel (évi 5-10 alkalommal), de a Helios többé szóba sem jöhet. Ajánlani nem fogom senkinek, annál inkább lebeszélem környezetemet erről a hotelról.