A személyzet fiatalabb tagjai maximálisan udvariasak és segítőkészek. A kilátás nagyon jó, még onnan is, ahol mi laktunk, de a tó felé néző szobákból különösen.
Gyakorlatilag még az érkezés napján kijelentkeztünk, 23 óra körül. Rögtön érkezéskor feltűnt, hogy parkolóhely már nem nagyon lesz, végül lent, egy gazdasági bejárat mellett volt néhány szűk parkoló, de ott az egész atmoszféra a 70-es éveket idézte, minden mállott és igénytelen volt. Bementünk a szállodába, hátha ott jobb lesz. A szobát rendben megkaptuk, itt először szerettünk volna ablakot nyitni, de csak bukóra lehet - viszont az ablakkilincs ott maradt a kezemben. Jó, hát előfordul (nem, ne forduljon elő, egyébként), nézzük a fürdőt. A mosdón egy tízforintos méretű helyen lepattanva a burkolat, alatta sárgán mosolyog a szigetelés. Ejnye. A kádnál csúf nejlon zuhanyfüggöny - elnézést, négy csillag? -, de egyébként rendben van minden, a poharak külön kis nejlonban, ez még tetszett is, milyen kedvesek. Tisztaság rendben, törölközők rendben. Fürdőköpeny - hopp, hát az nincs. A tájékoztatóban az állt, hogy telefonáljunk, és hoznak fel. Telefonáltunk. Elfogyott sajnos, ma már nem tudnak hozni. (Mindez 18 órakor; a wellness 21-ig van nyitva.) Jó, menjünk le törölközőben. - A wellness okozta a legnagyobb csalódást. 12 emeletnyi vendégre 3 zuhanykabin, 2 azaz kettő db szauna, ebből az egyik nem működik. Mindkettő telefonfülkét idéző méretű, ülnek benne, igen, mindkettőben, a nemműködőben is. Mindegy. Gőzkabin 1 db, jacuzzi 1 db, beleférnek max hatan, annyian ültek is benne. Körülbelül sorban álltunk. Nagyon kicsi az egész tér, a legnagyobb rész az uszodáé, itt sikerült fogni két napozóágyat, legalább addig is. Negyedszeri próbálkozásra befértünk a szaunába (ekkor tudtuk meg, hogy nem működik), és a gőzbe (ekkor tudtuk meg, hogy az se; ijesztő hangot ad, mint aki mindjárt halálra gőzöl, de ebben ki is merül a tudása.) A wellness élvezhetetlen. Nézzük a fitness termet, már csak érdekességképpen is - ez ránézésre egy 50nm-nél nem nagyobb helyiség, tele Almádiakkal, láthatóan nem szállóvendégek, hanem nyilván kiadják az edzőtermet mindenkinek; ezt később megtaláltam egy másik oldal beszámolóiban is, ugyanerre a következtetésre jutottak. Nem, hát ide se férünk be. - A liftekkel is probléma volt folyamatosan: régi idők liftvezérlése, bárki bárhol megnyomja, te megállsz azon a szinten. Akkor is, ha tele vagytok, akkor is, ha egy másik lift is van már ott, és akkor is, ha az egyik oldali táblán nyomod, a hátad mögötti simán megáll, és ők is meglepve néznek, meg te se veszed észre, hogy ők megálltak. Vidám "tessékjönni" felkiáltásokkal ez megoldható, persze. Oldott hangulat. - Vacsora. (Kilencig, akárcsak a wellness.) Menjünk le, nézzük meg, mijük van. Hosszas nézelődés után én egy petrezselymes krumplihoz választottam riszköretet; oké, én válogatós vagyok. Párom lőtt egy lazacot, ott már a szósznak az illatára figyelmeztettem, de megkóstolta, ez hiba volt. Megpróbált egy csirkét, ez végül ehetőnek bizonyult. Valamit innánk is - negyedóra várakozás és kétszeri mindjártjövünk után végre odatévedt a pincér. Régi balatonivendéglátós műudvariasság, látszott, hogy nem vagyunk ínyére; azért hozott egy kólát és egy ice tea-t. "Melyik szobára írhatom?", hangzott a kérdés, ekkor kellett rájönnünk, hogy a "vacsora" alatt a "vacsora, de inni nem kapsz, csak ha kifizeted" értendő. Jó, legyen akkor így - de 1120 forint a két üdítőért? Ez picit sok volt. Vissza már nem küldtük, de átmentünk Füredre, hogy rendesen megvacsorázzunk. (Itt ennyiért pizzát kaptunk volna.)